KÖZOKTATLANOK Javaslat az SNI/BTMN-es gyermekek ellátására és fejlesztésére

„Az Alkotmánybíróság a 3046/2013 (II.28.) AB határozatában kiemelte .. (...)…a mindenkori törvényhozó és végrehajtó hatalom alkotmányos joga és egyben kötelessége az oktatási rendszer működtetésének folyamatos figyelemmel kísérése, a felmerülő hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása, a működési zavarok elhárítása, az ellehetetlenülés megakadályozása. …(...).. A megtett lépésekért éppúgy, mint a szükséges intézkedések elmaradásáért a felelősség a mindenkori kormányzatot terheli.” (részlet: AJB 1672/2017 jelentésből)

KÖZOKTATLANOK

Javaslat az SNI/BTMN-es gyermekek ellátására és fejlesztésére

 

      Csak Együtt Van Esély Csoport

    Zárt CSak Együtt Van Esély csoport

Nyílt CSEVE Csoport

email: kozoktatlanok.cseve@gmail.com

Cseve blog

 

NINCS FAL, MI ÖSSZENYOMHATNA BENNÜNKET, HA MIND ÖSSZEFOGUNK!

1. Bevezető: kik vagyunk és mit akarunk elérni?

A Csak Együtt Van Esély Csoport (továbbiakban: CSEVE Csoport) azért jött létre, hogy a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (továbbiakban BTMN) gyerekek ellátása körüli, országos szinten jelen lévő  hiányosságokat, akadályokat mind jobban átlássuk. Célunk, hogy a hozzánk hasonló helyzetben lévő, SNI/BTMN gyermeket nevelő családokkal tapasztalatainkat megosszuk, számukra hatékony segítséget, érdekképviseletet nyújtsunk.

A CSEVE Csoport alapítóiként magunk is érintett szülők vagyunk, akik sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeket nevelünk. Azért fogtunk össze, mert azt tapasztaltuk, hogy egyedül csak falakba ütközünk, ha valamit tenni szeretnénk gyermekünkért, hogy megkapja a számára leginkább megfelelő oktatást, fejlesztéseket, és sajátos igényeinek megfelelő bánásmódban részesüljön, és ne kelljen félnie a kirekesztéstől, a hatóság indokolatlan túlkapásaitól.  Fontosnak tartjuk, hogy az SNI/BTMN gyermekeket nevelő családok ne máról holnapra éljenek. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy hosszú kilométereket kell családoknak utazni azért, hogy megfelelő oktatási intézményt, bölcsődét vagy óvodát találjanak.

Gyermekeink iskoláztatási-fejlesztési nehézségei olyan magas mentális és anyagi terhet rónak ránk, amelyeket évtizedeken át viselnünk kell, ezért több területen is változást sürgetünk.

Az alábbiakban olvasható hat pontos javaslatunk. Ez a javaslatlista kiterjed többek között a diagnosztikai és felülvizsgálati módszerek észszerűsítésére, kisebb létszámú tanulócsoportok kialakítására, az elmaradt fejlesztések kifizetésére, és a területi ellátás tényleges biztosítására.

Célunk, hogy a jogalkotók, szakemberek és érintett szülők, együtt gondolkodva alakítsák ki azt a protokollt, amelyben minden érintett gyermek megkapja a fejlődését leginkább támogató intézményi oktatást és fejlesztést. Ez ad gyermekeinknek esélyt arra, hogy felnővén önálló életvitelre képes állampolgárokká váljanak. 

Az említett fejlesztések nagy része ne az egyébként is kicsi családi kasszát terhelje tovább.

Nem pártpolitizálunk és nem is tartozunk semmilyen politikai párthoz.

Hisszük, összefogással "hegyeket" mozgathatunk meg.

Szülők, pedagógusok, diákok  egyaránt elégedetlenek. A rendszert alapjaiban kellene átalakítani, hisz a gyermekek jelenleg szenvednek. Az egymásra mutogatás helyett MI a közös gondolkodást és lépéseket szorgalmazzuk. Egy olyan rendszert segítsünk felépíteni, ahol diáknak, szülőnek, pedagógusnak egyaránt jó lenni.

Mindenkit szeretettel várunk, aki az SNI/BTMN jelenségben nem problémát, hanem lehetőség lát, s aki támogatja ezeknek a fontos céloknak az elérését.

2. Az anyag célja

A jelenlegi oktatási helyzetkép azt mutatja: igen nagy kihívást jelent, hogy egyre több a tanulási zavarral, nehézséggel és egyéb pszichés tünettel rendelkező gyermek, ezzel párhuzamosan jelentős pedagógushiány tapasztalható.^[1] A jelenlegi normál oktatási rendszer sem mentes a szakmai kritikától, számos esetben kitermeli és/vagy fokozza a tanulási, viselkedési zavarokat.

Álláspontunk szerint amíg az állam nem biztosítja a kötelező feladatellátása keretében a jogszabályokban kötelezővé tett ellátást, addig köteles megtéríteni a szülőknek az igazolt és indokolt, törvényileg kötelezően járó fejlesztések, oktatási ellátások költségeit. (Lsd. erről bővebben a 6 pontos javaslatunk 1. pontját).

Ezen anyag összeállításánál a CSEVE csoport tagjainak célja, hogy lehetőségeket és irányvonalakat gyűjtsön össze, az érintett szakmai és nem szakmai emberek/szervezetek tudásának, tapasztalatainak és ötleteinek összegyűjtésével, amelyekkel a gyakorlati megvalósítás szélesebb területen megvalósítható.

Nem kérdés, hogy a kialakult, jelenleg számos helyen jogszabályokat súlyosan sértő működés és akadozó fenntartás hatalmas károkat okoz nem csak ma, de a jövőre nézve is, mind egyéni, mind társadalmi szinten.

3. A 6 pontos javaslatcsomag

1.     Elmaradó fejlesztések és oktatási ellátás kifizetése

Probléma: Ameddig a szakértői bizottságok által előírt fejlesztéseket nem biztosítják az ellátó intézményekben, a fejlesztések költségeit a jelenlegi törvényi szabályozás szerint is meg kell térítenie a fenntartónak.^[2]

Jogszabályi háttérről, megvalósításról bővebben ezen a linken olvashat.

1. Javaslat A szülők részéről a fenntartó felé azonnal írásban jelezni kell, ha gyermekük ellátása nem a szakértői bizottság javaslatának megfelelően valósul meg. Amennyiben a fenntartó 15 napon után sem biztosítja a gyermek ellátását, a megfelelő fejlesztési, terápiás, foglalkozási szerződés megkötés iránti kérelmet lehet beadni, írásban. Az óraszám elszámolására javasoljuk az „elektronikus naplóhoz”[3]-hoz hasonló rendszer használatát.

Levélminták a fenntartóhoz az előírt fejlesztések, terápiák biztosításához:

a.        Levélminta iskolai ellátás biztosítására a 6. fejezetből letölthető (szakértői bizottság által előirt fejlesztések, terápiák, foglalkozások biztosítása)(tértivevény ajánlva feladni, tértivevényt megtartani)

b.        Levélminta szerződés megkötésére a 6. fejezetből letölthető (fejlesztés, terápia, magán tanár etc.) (tértivevény ajánlva feladni, tértivevényt megtartani)

2.     Területi ellátás biztosítása

Probléma: Jelenleg Magyarországon gyakran jogellenesen nagy távolságra tudnak csak kijelölni oktatási intézményt a bizottságok, amely az SNI gyermekre és szüleire aránytalan teherként (anyagi, pszichés és fizikai) hárul, több esetben ellehetetleníti az intézményi szolgáltatások igénybevételét.^[4]

Jogszabályi háttérről, megvalósításról bővebben ezen a linken olvashat.

2. Javaslat A szülők a gyermekükre vonatkozóan az ellátási igényt, írásban jelezzék a fenntartónak. A körzetileg (lakóhely szerint) illetékes intézmények rugalmasan alkalmazkodjanak a gyermekek igényeihez. Az előre felkészülés lehetőségét a KIR és INYR rendszerek nyilvántartásai megadják, hiszen azokban óvodás kortól jelenteni kell a sajátos nevelési igényt, tehát már osztály indítás előtt pontos adatokkal rendelkeznek az iskolai intézmények ahhoz, hogy felkészülten várják az oda tartozó gyermekeket.[5]

Levélminta beíratkozás előtt a körzetes intézmény fenntartója felé:

1. Levél-minta ellátási igény bejelentésére a 6. fejezetből letölthető. (Tértivevénnyel ajánlott feladni,  tértivevényt megtartani!)

3.     Kis létszámú tanulócsoportok létrehozása és/vagy integrációs segítő biztosítása (“Közoktatlanok oktatási javaslat” dokumentum)

Probléma: A jelenlegi rendszer jogellenesen tesz különbséget “tanakos” (azaz, tanulásban akadályozott), “értakos” (azaz értelmileg akadályozott), és többségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulók között.

Jogszabályi háttérről, megvalósításról bővebben ezen a linken olvashat.

3. Javaslat Hatalmas igény van a többségi iskolákban működő kisebb létszámú osztályokra/tanuló csoportokra, a Magyarországon már sok éve sikeres logopédiai osztályok mintájára. Olyan 5-7 fős tanuló/támogató csoportok kialakítását sürgetjük a többségi intézményekben, amelyekből átjárás van a nagy létszámú osztályokba az inkluzív oktatás keretében. Szükséges a már működő nemzetközi jó gyakorlatok tanulmányozása, átvétele, gyakorlati alkalmazása, magyarországi sajátosságokra igazítása.[6]

Levélminta:

1. Levél-minta ellátási igény bejelentésre a 6. fejezetből letölthető. (Tértivevénnyel ajánlott feladni, tértivevényt megtartani!)

4.     A rendszeres felülvizsgálatok helyett, félévenként fejlődési értekezlet

Probléma: Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar által végzett kutatás eredményeire alapozott állásfoglalásában a szakértői bizottsági vizsgálatok kapcsán kitért arra is, hogy „A vizsgálat tartalmának rendeleti szabályozása meglehetősen szűkszavú, ebből nehezen lehet megtudni, hogy pontosan mit és hogyan is lehetne és kellene diagnosztizálni. Utal a vizsgálat tartalma a folyamat diagnosztikára, ám a jelenlegi vizsgálati gyakorlat ezt nehezen engedi meg, hiszen rendszerint egy, legfeljebb két alkalom áll rendelkezésre…. A folyamatdiagnosztika hosszabb távú, rendszeres megfigyelést kíván, a gyermek viselkedését, fejlődését és tevékenységét sokféle élethelyzetben kell hozzá nyomon követni és dokumentálni ahhoz, hogy részletesebb és pontosabb képet kapjunk valódi képességeiről, amire aztán a komplex fejlesztést, nevelést, oktatást, rehabilitációt építhetjük.” ^[7] A protokoll és jogszabályi szabályozás hiányosságai végett a szakértői vélemények hiányosak és pontatlan megfogalmazásokat tartalmaznak, amelyek gátolják a gyakorlatban való alkalmazásukat.

Jogszabályi háttérről, megvalósításról bővebben ezen a linken olvashat.

4. Javaslat A sajátos nevelési igényű gyermekek felülvizsgálatára az oktatási intézményben kerüljön sor minimum negyed évente/félévente, team-értekezlet keretében, amelyen a szakértők, a szülő, a fejlesztő/gyógypedagógus, érintett tanár/osztályfőnök vegyenek részt az érintett gyermek bevonásával. Ezen a team-értekezleten a korábban elindított fejlesztések eredményességének közös értékelése után kerüljön meghatározásra a hatékony, a gyermek állapotának megfelelő ellátás folytatása és/vagy új módszer kijelölése.[8]

5.     Pedagógusok ingyenes felkészítésének, megsegítésének biztosítása

Probléma: A súlyos pedagógushiány sokrétű károkat okoz a tanulók részére, mely erősebben kihat a sajátos nevelési igényű tanulókra. Számukra a szakértelem hiánya messzeható káros következményekkel jár, többek között a saját fejlődési, tanulási képességeik elakasztásában és a közösségi kirekesztés, megnemértés súlyosbodásában.

Jogszabályi háttérről, megvalósításról bővebben ezen a linken olvashat.

5. Javaslat Szükséges, hogy mindenképpen kerüljön biztosításra az államilag finanszírozott pedagógus továbbképzés. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában valóban tevékenyen részt vevő pedagógusok jutalmazása, elismerése (több pihenő idő, fizetés %-os eltérítése, egyéb juttatások), melyek egy részére való jogosultság megállapításához szülői/tanulói értékelő lapok alapján kerüljön sor (pl. szülői értékelő lap, fél évente, válaszok 5 feletti érték 80%-ban, akkor jár többlet díjazás). Vizsgálandó az új módszerek és működések bevezetését támogatandó, gyorsító, feszültségeket és bizonytalanságokat csökkentő pszichológusi, coach és hr szakemberek alkalmazása.[9]

6.     Diagnosztikai protokoll kialakítása

Probléma: Ma a szakértők nem tudnak független szakértőként dolgozni. A szakértők feladata az iskola kijelölése is,  ezért gyakran “kénytelenek” az intézményhálózat hiányosságai következtében más diagnózist kiállítani, és más fejlesztéseket rendelni a tanulók számára, mint amire valójában szükségük lenne. A valóságban gyakran a szülőre hárul az iskolaválasztás feladata, miközben a szülő természetszerűleg nem rendelkezik azokkal az információkkal, rálátással, amely a gyermek speciális szükségleteit kielégítő iskola megnevezéséhez szükséges lenne. A szakértői vizsgálat végén a törvény szerint a szülő “választ” iskolát, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ha az egész megyében nincs olyan iskola, amelynek az alapító okiratában a szükséges ellátás szerepel, és ezt vállalni is képes, a szakértői bizottságok inkább NEM írják le a valós szakmai véleményüket.^[10]

Jogszabályi háttérről, megvalósításról bővebben ezen a linken olvashat.

6. Javaslat A szakértők jelezzék a fenntartónak a vizsgálatuk szerinti igényt a gyermek oktatásához, hiszen fontos, hogy a fenntartó ezt az igényt helyben biztosítani tudja, ahogy arra a jelenleg is hatályos törvények kötelezik is. A szakértők feladata a valódi, gyermekek igényeinek megfelelő vélemény objektív és független összeállítása legyen, így a jövőben kerüljön elválasztásra a diagnosztika és az intézménykijelölés feladatköre.[11]

4. Érintett alkotmányos jogok és alapelvek

4.1. Az oktatáshoz való jog

„Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.” [Alaptörvény XI. cikk (1) - (2) bekezdés]

Az Alkotmánybíróság a 3046/2013. (II.28.) AB határozatában kiemelte, hogy az oktatáshoz való jog, valamint az államot terhelő intézményvédelmi kötelezettség tartalmával már több határozatában foglalkozott, az ezekben kifejtett álláspontját pedig az Alaptörvény XI. cikk (2) bekezdésével összefüggésben is fenntartja. Hangsúlyozza hogy a mindenkori törvényhozó és végrehajtó hatalom alkotmányos joga és egyben kötelessége az oktatási rendszer működtetésének folyamatos figyelemmel kísérése, a felmerülő hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása, a működési zavarok elhárítása, az ellehetetlenülés megakadályozása. Az alaptörvényi követelmények keretén belül, indokolt esetben a törvényhozót megilleti az oktatási intézményrendszer módosításának, átalakításának joga. A megtett lépésekért éppúgy, mint a szükséges intézkedések elmaradásáért a felelősség a mindenkori kormányzatot terheli.

4.2. Fogyatékossággal élő személyek védelme

„Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” [Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdés]

4.3. A gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga

„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.” [Alaptörvény XVI. Cikk (1) bekezdés]

4.4. Aránytalan teher

ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest - a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve - lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoz…[2011. évi CXC törvény 4. §. 2. pont]

4.5. A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.” [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés];

4.6. Hátrányos megkülönböztetés

A Sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) gyermekek oktatási ellátása hátrányos megkülönböztetést eredményez^[12], minden olyan esetben, ha a helyi szinten nem teremtik meg a szükséges feltételeket^[13]. Ezért a gyermek fogyatékossága/betegsége miatt a településen élő többi gyermeknél ténylegesen hátrányosabb helyzetbe kerül, mert nem részesülhet az ingyenes és államilag kötelező oktatási ellátásban. Az oktatási intézményekben elmaradó fejlesztések hiányából következően, a szülők (már akinek lehetősége van rá) erejükön felül kénytelenek biztosítani a terápiákat, vagy a gyermek ellátatlan marad, így ellehetetlenítve az önálló vagy részben önálló emberi életet.

4.7. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók köre és jogai

“Az Nkt. rögzití a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók körét és jogait A kiemelt figyelem azt jelenti, hogy az e körbe tartozók sajátos tulajdonságuk, helyzetük, állapotuk miatt az átlagostól eltérő foglalkozást, figyelmet, speciális szakértelmet, eszközöket és felszerelést igényelnek. E csoport alcsoportjába tartoznak azok a gyermekek és tanulók, akik számára egyben különleges bánásmódot is szükséges biztosítani. Ide tartoznak a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek.”^[14]

5. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar kutatási eredményei

AJB 1672-2017. Jelentés 4.2.3.1. pontjából kiemelve:

“A kutatás eredményeiből egyértelműen kiderült, hogy a fejlesztő nevelés-oktatásban résztvevő tanulók kétharmada (67%-a) az „iskolán kívül” teljesíti tankötelezettségét, tehát valójában nem jár iskolába, nem jár közösségbe. Közel 20%-uk otthoni ellátást kap, így esélyük sincs tanuló-közösségben szocializálódni. A tanulók 48%-a kapja az ellátást a bentlakást nyújtó szociális intézményben, ahol ugyan együtt él hasonló élethelyzetű és állapotú társakkal, de tervezett és szervezett, komplex gyógypedagógiai nevelés-oktatás hiányában az ő szocializációs folyamatuk támogatása sem megoldott. Az iskolák, akik a tanulók 33%-át napi rendszerességű iskoláztatással ellátják, csak arról tudnak adatot szolgáltatni, hogy hány tanuló számára biztosított az iskolán belül az ellátás, saját intézményben külön erre a célra létrehozott csoportban. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy az iskolák jelenleg ennyi férőhelyet tudnak biztosítani, azaz az ellátórendszer csak a szükségletek 33%-át tudja kielégíteni.

Más források (interjúk, kérdőív nyitott kérdéseire adott válaszok stb.) is megerősítik, hogy nincs elegendő férőhely, nincs alkalmas iskola. Mivel csak a fejlesztő nevelés-oktatásban résztvevő tanulók 33%-a járhat naponta iskolába, így nyilvánvaló, hogy nincs biztosítva számukra az iskolákban elegendő férőhely. Az országos adatbázisokból nyert adatok alapján ismeretes, hogy 152 feladatellátási hely van. Ám a feladatellátási helyek száma megyénként 2 és 18 hely között szóródik. Míg Budapesten 18 feladatellátási hely található, addig például Vas és Nógrád megyében csak 2-2 helyen végzik a feladatot.”

Jelentés 4.2.7. pont 28. oldala, a Miniszteri válaszlevélből részlet

“… A fővárosi és megyei kormányhivatalok által szolgáltatott adatok alapján – megállapítható, hogy 2016. év első felében orzságosan 45 382 fő tanköteles korú (6-16 éves) tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel részesültek magasabb összegű családi pótlékban. A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez igazolást kell csatolni arról, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet 1. mellékletében felsorolt betegségek, illetve fogyatékosságok valamelyikében szenved és a betegség súlyossága megfelel az ott meghatározott feltételeknek. Ennek megfelelően a magasabb összegű családi pótlékban részesültek nyilvántartása a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre vonatkozik.”

6. Minta levelek

6.1. Iskolai minta levelek

1. Iskolai ellátás biztosítása
2. Iskolai levél minta ellátási igény bejelentésre
3. Iskolai levél minta szerződés megkötésére

6.2. Óvodai minta levelek

1. Óvodai ellátás biztosítása
2. Óvodai ellátási igény bejelentés
3. Óvodai elmaradt fejlesztés szerződés kötés

TIPP1

A leveleket mindig tértivevényes ajánlott levélben vagy személyesen átvételi igazolással érdemes küldeni, így nyomon tudja követni a levél megérkezését. 

TIPP2

A tankerületek aktuális listáját megtalálja az alábbi linken. A mintaleveleket annak a tankerületnek lehet küldeni, melyhez az adott intézmény tartozik.

7. Felhasznált anyagok

Az Alapvető Jogok Biztosának AJB-1672/2017 számú jelentése a súlyos-halmozott fogyatékossággal élő tanulók oktatáshoz való jogáról. Elérhető az alábbi linken.

Az Alapvető Jogok Biztosának AJB 343/2015. számú jelentése a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséről. Elérhető az alábbi linken.

1991. évi LXIV. törvény
a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről. Elérhető az alábbi linken.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
1993. évi XXXI. törvény Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről. Elérhető az alábbi linken.

2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről
Elérhető az alábbi linken.

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet
a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Elérhető az alábbi linken.

15/2013 (II.26) EMMI rendelet
a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről. Elérhető az alábbi linken. 

20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet
nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. Elérhető az alábbi linken.

Egyenlő Bánásmód Hatóság
Logopédiai ellátási protokoll munkaanyag-mintának az SNI/BTMN gyermekek integrációjának megvalósításához. Elérhető az alábbi linken.

---

^[1] ld: 1837/2017. AJBH jelentés az SNI gyermekek oktatási helyzetéről, illetve az 1672/2017. AJBH jelentést a súlyos-halmozott fogyatékossággal élő gyermekek oktatáshoz való jogának sérelméről

^[2] ld.  1837/2017. AJBH jelentés, 1672/2017. AJBH jelentés, EMMI állásfoglalás - bővebben az 1. ponthoz tartozó dokumentumban.

^[3] “Kréta” rendszer használata

^[4] 2011. évi CXC törvény 4. §. 2. pont

^[5] AJB 1672 2017 jelentés 4.2.3.1. ge., gf. pont javaslatai

^[6] AJB 1672 2017 jelentés 4.2.3.1. gi. pont javaslat

^[7] 1672 2017 AJB jelentés 4.2.3.1. b.

^[8] 1672 2017 AJB jelentés 4.2.3.1. javaslatok gb. pont

^[9] AJB 1672 2017 jelentés 4.2.3.1. gi. pont javaslata

^[10] AJB 1672 2017 jelentés 4.2.3.1. b. pont

^[11]AJB 1672 2017 jelentés 4.2.3.1. gd. pont javaslatai

^[12] AJB 1672 2017 jelentés 5.3., 2011. évi CXC. törvény 89. §. 1. bek.

^[13] Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (Ötv.) 13. § (1) bekezdés 6. pont

^[14] AJB 1672 2017 jelentés 5.2.3. utolsó bekezdéséből kiemelt idézet

 

Ajánlás

Az SNI gyerekek helyzete a mai magyar oktatási rendszer egyik sötét foltja. Különösen elkeserítő a helyzet az ország leszakadó régióiban, ahol a szegénységfaktorok halmozódnak, és az oktatás sem tudja betölteni megfelelően a funkcióját.

Az itt lakó, generációs szegénységben élő a társadalmi csoportban nincs elég tudás arra, hogy lássák, értsék a fejlesztés fontosságát. Többnyire elfogadják a helyzetet olyannak, amilyen, és jellemzően nincs érdekérvényesítési képességük sem. Az intézményrendszer szakemberhiánya pedig meghatározó, nincs ma, aki olyan fejlesztést tudna adni a gyerekeknek, amire szükségük van. Ha „csendes”az SNI gyerek, többnyire végiggörgetik a rendszeren, és lényeges változás nélkül, papíron lezárt eredménnyel kerül ki az iskolából. Ha problémásabb, akkor általában magántanulói státusz a vége, az eredmény pedig ugyanaz, csak befejezetlen iskolával. A nem integrálható SNI gyerekek vagy bentlakásos otthonban ragadnak, vagy otthon maradnak. Attól függ, mennyire esnek a gyermekvédelem látókörébe.

Halmozódó hátrányokkal élnek hát, és még csak nem is szólnak, mert nem tudják, mit ír elő köznevelési törvény a gyerekeik fejlesztésére. Az iskola sem tehet semmit, mert nincs szakembere arra sem, amit a törvény előír.

Amennyiben a nagyobb érdekérvényesítési készséggel rendelkező, tudatosabb SNI gyerekek szülei javaslatukkal változást tudnak előidézni, fontos lenne, hogy ne felejtkezzünk el azokról a tömegekről sem, akik az SNI problémában érintettek, és a leszakadó társadalmi csoportokhoz tartoznak. Mert ők nem tudnak magukért szót emelni. Kell, hogy segítsük őket.

Berettyóújfalu, 2018.05.30.
L. Ritók Nóra
Igazgyöngy Alapítvány, szakmai vezető